Az EU Fiatal Tudósok Versenyének 2012. évi pozsonyi döntőjében a Magyar Innovációs Szövetség által megrendezett 21. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny egyik első díjasa, Hollós Ádám egy új elven működő, saját fejlesztésű optikai szeizmográffal képviselte a magyarokat a 80 fős nemzetközi mezőnyben. Ennek fő előnye, hogy a legalacsonyabb frekvenciákig egyformán érzékeny, ellentétben a ma használatos mechanikai földrengés-előrejelzőkkel. Pályamunkája egyébként látható volt szeptember 28-án a Kutatók éjszakáján is az Ericsson Irinyi utcai Kutatás-fejlesztési Központjában. A fiatal feltalálóval beszélgettünk az általa kifejlesztett eszközről.
– Ez a szerkezet a lassú rezgésekre fókuszál. Miért olyan fontosak ezek a rezgések a szeizmológia számára? Nem a nagy intenzitású, kis amplitudójú rezgések a legkárosabbak az épületekre?
– A lassú rezgések igazából nem okoznak kárt. Azonban az említett gyorsabb rezgések előrejelzésében nagy szerepet játszhatnak. Ezek érzékelésével jó előre tudjuk tájékoztatni a lakosságot a közelgő veszélyről.
– Mi a működési elve ennek a műszernek, mely bármilyen körülmények között képes kifejezetten erre a tartományra koncentrálni?
– Úgy néz ki az egész, hogy van egy négyzet alakú szenzor, amely négy darab négyzet alakú kis napelemcellából áll. Ezeken stabilizálva van a feszültség, a ráeső fénnyel arányos lesz a leadott áramuk. Alaphelyzetben, amikor nincs semmilyen földmozgás, egy fényfolt vetül középre, úgy, hogy mindegyik cellára ugyanakkora fénymennyiség esik. Ha elmozdul a föld, akkor relatíve elmozdul az inga is, így a fényfolt is arrébb mozdul, megváltozik ezáltal az egyes cellákra eső fényintenzitás aránya is. Ebből már ki lehet számolni, hogy hol van a fényfolt a detektoron, és ezáltal meg tudjuk határozni a földrengés nagyságát. Pontosabban az elmozdulás nagyságát határozhatjuk meg, ellentétben a klasszikus szeizmográfokkal. Ott nem ezt mérik meg, hanem a frekvenciától függ a jel nagysága. Az én szerkezetem esetében ez a nagyság az elmozdulástól függ. Így, megfelelő mechanikával felszerelve, még a rendkívül kis frekvenciákra is érzékeny lehet ez a műszer, mint amilyenek az ár-apály jelenségeknél fordulnak elő. A klasszikus szeizmográfok erre nem képesek.
Forrás: Innoportal.hu
Szerző: Matykó Károly